Az alábbiakban a Cervantes Intézet (Budapest 1064, Vörösmarty utca 32.) kulturális ajánlatai és hírei olvashatóak; információk rendezvényekről, eseményekről.
2009. február 27.
Filmvetítés: "Bukarest", az elveszett emlékezet / Bucarest, la memoria perdida
Helyszín: Művész mozi, 1063 Budapest, Teréz krt. 30.
Időpont: 2009. február 27., 19:30
Az emlékezetről szóló 80 perces dokumentumfilm. Albert Solé kutatja fel gyökereit, kettős száműzetés után. Édesapja, Jordi Solé Tura spanyol politikus, aki a spanyol Rendszerváltás idejének kulcsfontosságú szereplője, kénytelen volt bukaresti száműzetésbe vonulni, az '50-es években tanúsított Franco-ellenes magatartása miatt.
Most, politikai és személyes tapasztalokkal tarkított élete végén, Jordi új, belső száműzetésbe vonult, a visszatérés lehetősége nélkül: az Alzheimer-kórral küzd.
Albert Solé, aki 1962-ben született Bukarestben, magyar állampolgár, aki mégse volt soha Magyarországon. A Spanyol Kommunista Párt utasítására Budapesten anyakönyveztették őt, aki ezt a város soha nem ismerte és ahova most életében először látogat el.
Készült: 2006. Spanyol/katalán nyelvű, angol felirattal.
2009. február 23.
Előadás: Carmen Laforet és a "Semmi", 65 év múlva
Helyszín: Cervantes Intézet, 1064 Budapest, Vörösmarty utca 32.
Időpont: 2009. február 23., 18:30
Carmen Laforet (1921) barcelonai írónő Semmi című művéért megkapta a Nadal Irodalmi Díjat. A kötet újdonságot jelentett a háború utáni spanyol regények panorámáján. Az egzisztencialista jellegzetességekkel bíró, néhol autobiografikus jellegű alkotásban az írónő rendkívüli módon ábrázolja a kor ínséges, kábult, taszító társadalmát.
A Budapesti Cervantes Intézet szeretne csatlakozni a szerzőnőnek és munkásságának a Semmi megjelenése óta napjainkig tartó, megérdemelt elismeréséhez.
Résztvevők: Jordi Gracia, Cristina Cerezales
2008. október 27.
Tisztelgés Ángel Sanz Briz, Világ Igaza, emléke előtt
A budapesti Spanyol Nagykövetség konferenciát rendez "Tisztelgés Ángel Sanz Briz, Világ Igaza, emléke előtt" címmel.
Helyszín: Cervantes Intézet, 1064 Budapest, Vörösmarty utca 32.
Időpont: 2008. október 27., 15.00
Program
15:15: A konferencia megnyitó beszédét elmondja a Cervantes Intézet igazgatója: Javier Pérez Bazo
15:20: "Sanz Briz és védett házai: egy személyes tapasztalat" előadó: Prof. Jaime Vándor, Barcelonai Egyetem
15:45: "Ángel Sanz Briz szerepe az üldözött magyar zsidók védelmében (1944)" előadó: Prof. Harsányi Iván, Pécsi Egyetem
Don Ángel Sanz Briz (1910-1980) spanyol diplomata volt. 1944-ben a Holokauszt alatt magyar zsidók ezreit mentette meg spanyol útlevelekkel. Eleinte csak szefárd (spanyol származású), majd minden zsidó embernek gyártott spanyol dokumentumokat. Megkapta a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetést, a Világ Igazát (másnéven Népek Igaza).
Ángel Sanz Briz a jogi tanulmányok után diplomatának tanult, amely végeztével kitört a spanyol polgárháború. Csatlakozott Franco seregéhez, majd a háború után Kairóba ment mint üzleti megbízott. 1942-ben került a magyarországi spanyol nagykövetségre ugyanilyen titulussal.
Látta, hogy a nácik előkészületeket tettek és megkezdték a zsidók deportálását, Sanz Briz tenni akart valamit. Latba vetette diplomáciai eszközeit, és megszerezte a spanyol kormány jóváhagyását, hogy spanyol dokumentumokkal lássa el és biztonságos helyre küldje a szefárd zsidókat.
A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg. Befolyásával és kapcsolatrendszerével Sanz Briz több mint ötezer zsidó életet mentett meg. A Vörös Hadsereg Magyarországra érkezte előtt a spanyol kormány visszahívta Budapestről, és Svájcba költözött.
A hamis papírok gyártását a spanyol polgárháborús veterán Giorgio Perlasca vette át, aki korábban is Sanz Briz segítségére volt. Perlasca a szovjet benyomulásig folytatta a "spanyol" zsidók megmentését.
Sanz Briz később folytatta diplomáciai karrierjét és a következő városokban fordult meg: San Francisco, Washington, Lima, Bern, Bayonne, Guatemala, Hága, Brüsszel és Peking. Ez utóbbiban ő volt az első spanyol nagykövet. 1976-ban nevezték ki római nagykövetnek a Szent Szék előtt. A halál ebben a városban érte 1980-ban.
1991-ben az izraeli Yas Vashem Holokauszt Múzeum elismerte tettét, ekkor kapta meg a Népek Igaza kitüntetést. 1994-ben a magyar kormány posztumusz a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki.
2008. június 24. - augusztus 14.
A fotográfia szerepe - kiállítás
A budapesti Cervantes Intézet kiállítást rendez "A fotográfia szerepe" címmel. A hivatalos megnyitó 2008. június 24-én 18.00-kor lesz a Cervantes Intézet kiállítótermében (1064, Budapest, Vörösmarty utca 32.). A kiállítás augusztus 14-ig tekinthető meg.
A fotográfia szerepe c. kiállítás anyaga felöleli az 1950-es évek közepétől a '80-as évekig tartó időszakot az Afal, a Nueva Lente és a Photovisión spanyolországi kiadványok képanyagán keresztül.
A három lap szerkesztősége felvállalta a fényképészet terjesztését, és találkozóhelyet kínált a fényképészeknek és a kreatív áramlatok képviselőinek. A maga korában és módján mindegyik száműzni akarta a hivatalos fényképészetet új ötletek és formák felsorakoztatásával, közelítve a fotós nyelvezethez.
A három újságban megjelent fényképekből láthatunk most hetvenhetet, amelyek az újságok olvasótáborának társadalmi hátterét és szellemét, a meglévő renddel való szakítási vágyat tükrözik.
A kiállításon szereplő 27 fotós a kiállított képek elkészültekor fiatalok voltak, innen a különös érdeklődés, amely megjelenik munkáikban. Később mindannyian jelentős művészi karriert futottak be.
A kiállítás címe arra utal, hogy egy fénykép hogyan jelenhet meg - akár egy kiállításon kinagyítva vagy egy nyomtatott újságban -, a művészi nyugtalanságok és történelmi tartalmak tükörképének közvetítőjének fontos szerepkörében.
2008. május 28-30.
VI. Nemzetközi Hispanisztikai Konferencia - Irodalmi fordítás a spanyol világban
A VI. Nemzetközi Hispanisztikai Konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetem Spanyol Nyelv és Irodalom tanszéke és a budapesti Cervantes Intézet közös szervezésében kerül megrendezésre, amely címe az "Irodalmi fordítás a spanyol világban". A rendezvény időpontja: 2008. május 28-30., helyszíne a Cervantes Intézet (Budapest, 1064, Vörösmarty utca 32.).
A konferencia mottója:
"...Én mégis azt hiszem, hogy egyik nyelvről a másikra lefordítani valamit, kivéve a nyelvek két királynőjét: a görögöt és a latint, szakasztott olyan, mintha visszájáról nézné az ember a flamand szőnyegeket; igaz ugyan, hogy úgy is látszanak az alakok, de tele vannak szálakkal, ezek elhomályosítják őket, s korántsem oly tiszták, világosak, mint a szőnyeg színe felől. Aki könnyű nyelvből fordít, nem erőlteti meg sem szellemét, sem nyelvkészségét, éppoly kevéssé, mintha másolna."
DQ, II. kötet, 62 fejezet (Europa, 2005, ford.: Benyhe János)
Jorge Luis Borges több mint hetven évvel ezelőtt fogalmazta meg véleményét, amely szerint "Nincs olyan probléma, mely szorosabban fonódna össze az irodalommal és annak szerény misztériumával, mint a fordítás kérdése". Kétségtelen, a nyelvészeti, szemiotikai és multikulturális tanulmányok teóriáinak több évtizeddel ezelőtti csúcspontja után az irodalmi fordítás nem kapja meg azt a figyelmet, amelyet megérdemelne.
Ezért a hispán környezetben létező elemzések is sokszor megelégednek a fent idézett cervantesi fordítás fogalmával, amely kétségtelen hogy olyan összehasonlításokba torkollik, mint eredeti/fordítás, hűség/hűtlenség vagy olyan közhelyek mint traduttore, tradittore o la belle infidele (fordító, áruló vagy szép hűtlen).
A VI. Nemzetközi Hispanisztikai Konferencia - amelyet az ELTE Spanyol Nyelv és Irodalom tanszéke szervez a kezdetektől, az utóbbi három évben a budapesti Cervantes Intézettel közösen - ezúttal az irodalmi fordítással kapcsolatos problémákat igyekszik körüljárni.
A szervezőbizottság javaslata a fenti cervantesi idézet kritikai felülvizsgálatát tűzte ki azzal a céllal, hogy felülmúlja az El Quijote szerzője által már említett utánzó karaktert, szélesebb értelemben kívánja elemezni a fordítás és irodalom közötti összetett, keresztirányú, multidiszciplináris kapcsolatot és végül, hogy választ találjon a számtalan teoretikus-tudományos perpektívára, amelyek korunkban közelíteni engednek a fordítás jelenségéhez.
A konferencia főbb célkitűzései:
- az irodalmi fordítás teóriája a fordítástan keretein belül,
- fontos teoretikai hozzájárulások a fordításról a hispán környezetből,
- antik és modern klasszikusok fordítása,
- a fordítás szerepe az irodalmi kánonok létrehozásában és fenntartásában,
- a fordítás specifikus problémái bármilyen irodalmi műfajban,
- fordítás és intertextualitás,
- a fordítás mint a magyarázat, reprezentáció, a másság jelenségeinek továbbításának eszköze,
- a fordítás és az aszimmetrikus kapcsolatok,
- konkrét művek, szerzők, időszakok, amelyek egy releváns víziót kínálnak az irodalmi fordításról, vagy amelyeket a fordításnak köszönhetően más megvilágításból is át lehet gondolni,
- az irodalmi fordítás kilátásai Kelet-Közép Európában, különösen Magyarországon.
A háromnapos konferencián közel 80 előadó fog részt venni. Kiváló tudósok, egyetemi tanárok, hispanisták előadásokon és kerekasztalbeszélgetéseken járják körbe a kérdést. Részletes információ: http://www.congresobudapest.hu/2008/index.php
2008. május 6. 18.00
Morvay Károly: Euskal gramatika llabura - Rövid baszk nyelvtan című könyvének bemutatója
Helyszín: Cervantes Intézet, 1064, Budapest, Vörösmarty utca 32.
A napokban kerül a könyvesboltokba Morvay Károly: [DUK] Rövid baszk nyelvtan - Euskal gramatika llaburra c. munkája. A nyelvtan hivatalos bemutatója lesz a budapesti Cervantes Intézetben. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Spanyol Tanszékének docense, 1982 óta tart "Bevezetés a baszk nyelvtanba" és "Baszk szövegolvasás" c. órákat az egyetemen.
Morvay Károly már számos cikket publikált a baszk nyelvről az ELTE nyelvtudományi évkönyvében, valamint a Baszk Nyelvi Akadémia folyóiratában, az Euskera-ban, jelen munkáját tisztelgésnek szánja kissé elfelejtett tudósunk, Ribáry Ferenc (1827-1880) emléke előtt.
Ribáry 1866-ban a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvészeti Közlemények c. folyóiratában A baszk nyelv ismertetése címen hosszabb tanulmányt tett közzé a baszk nyelvről. Ez a nyelvtan Julien Vinson fordításában 1877-ben franciául is megjelent Párizsban.
A fordító kritikai megjegyzésekkel egészítette ki a könyvet, amelyekben azonban nem Ribáryt bírálta, hanem Louis-Lucien Bonaparte nézeteit támadta.
Bonaparte még ugyanabban az évben közzétette válaszát, s ez a vita nagy mértékben hozzájárult Ribáry nyelvtanának ismertségéhez.
Az egész anyagot (a nyelvtan francia változatát J. Vinson jegyzeteivel, Louis-Lucien Bonaparte megjegyzéseivel, valamint a szerző és a fordító közötti francia nyelvű levelezés szövegével kiegészítve) a Baszk Nyelvi Akadémia (baszk nevén: az Euskaltzaindia; spanyolul Real Academia de la Lengua Vasca) a közeljövőben Morvay Károly bevezető tanulmányával újra kiadja.
2008. április 8. - 22.
A baszk film fénykora
A Cervantes Intézet A baszk film fénykora címmel filmciklust rendez. A filmeket kizárólag spanyol nyelven vetítjük, feliratozás, magyar szinkron nélkül! A ciklus megnyitója 2008. április 8-án lesz a Cervantes Intézetben (1064 Budapest, Vörösmarty utca 32.).
- 2008. április 8. 18:00 Secretos del corazón (rendezte: Monxto Armendáriz)
- 2008. április 10. 18:00 Alas de mariposa (rendezte: Juanma Bajo Ulloa)
- 2008. április 15. 18:00 El día de la bestia (rendezte: Alex de la Iglesia)
- 2008. április 17 18:00 Vacas (rendezte: Julio Médem)
- 2008. április 22. 18:00 Días contados (rendezte: Imanol Uribe)
Létezik-e egyáltalán baszk filmgyártás?
Bár a spanyol filmgyártás már több mint százéves múltra tekinthet vissza, először a spanyol politikai átmenet érájában kezdik el a "baszk film" kifejezést használni.
Nem könnyű megmondani, mi rejtőzik e kifejezés mögött: olyan film-e, amelyben kizárólag baszk nyelven beszélnek, vagy esetleg dokumentumfilmek, netán a baszk társadalmi-politikai valósággal foglalkozó film? Főleg ez utóbbit érezzük megvalósulni Imanol Uribe, A burgosi per című sikerfilmjében.
Később a baszk kormányzati támogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy számos film készülhessen, amelyekre új kifejezést használhatunk: "az új baszk filmek". Ezek közé tartoznak például olyan filmek, mint Montxo Armendáriz Tasió-ja, vagy Imanol Uribétől a Mikel halála.
Az ezt követő időszakban viszont némi visszaesés tapasztalható, mely részben a baszk filmek sikertelenségének volt köszönhető, sőt magát a baszk filmet mint olyant is megkérdőjelezte.
A baszkföldi filmek kortárs panorámája sokkal világosabb képet mutat már, bár olyan fesztiválok ellenére, mint amilyen a San Sebastiáni is, még csak most próbál kikeveredni az infrastruktúra hiánya okozta problémákból, amely miatt sok baszk filmrendező hagyta el szülőföldjét, mint például Álex de al Iglesia is. Viszont sokkal több film ér el - sok esetben nemzetközi - sikereket, mint Julio Médem Föld című alkotása.
Furcsa módon éppen napjainkban mondhatjuk,hogy a baszk film fénykorát éli, amikor a "baszk film" kifejezést már csak igen ritkán használjuk. Montxo Armendáriz nemrégen azt nyilatkozta, hogy a baszk film kifejezésnek "nincs sok értelme. Nem létezik mint olyan, meghatározó esztétikával vagy irányvonalakkal. Nagy különbségek vannak köztünk, baszk rendezők között, ez pozitív és gazdagít."
Filmajánlók:
A szív titkai (Secretos del corazón)
Rendezte: Montxo Armendáriz, 1997
A Szent Hét szünidejét a kilencéves Javi, és testvére szülőfalujukban töltik. A ház egyik szobája mindig zárva van, titka mágnesként vonzza a fiúkat. A most már kulcsra zárt szobában találtak rá valamikor édesapjuk holttestére.
Javi testvére, Juan elárulja öccsének, hogy a titkos szobában hallhatják az elhunyt apa hangját, mert a halottak kiáltozással igyekeznek megszabadulni titkaiktól.
Lepkeszárnyak (Alas de mariposa)
Rendezte: Juanma Bajo Ulloa, 1991
Ami hat éves, zárkózott, csendes kislány. Édesanyja, Carmen leghőbb vágya egy fiúgyermek, akárcsak édesapjának és férjének. Amikor Carmen teherbe esik, lányával való kapcsolata romlani kezd. Carmen egy kisfiúnak ad életet, de Ami már nem lesz többé az az érzékeny, zárkózott kislány, mint azelőtt...
A Fenevad napja (El día de la Bestia)
Rendezte: Alex de la Iglesia, 1995
Ezredvéghez illő történet. A jóslatok beigazolódni látszanak, és csak egy katolikus pap, a teológia tanszék vezetője tudja megakadályozni, hogy az Antikrisztus átvegye a hatalmat a Földön.
A helyzet árnyoldala, hogy a hegyekbe visszavonult pap kénytelen feladni szerzetesi magányát, mert bár a Fenevad születésének napját már ismeri, annak helyére csak a főváros őrült világának bukkanhat.
Tehenek (Vacas)
Rendezte: Julio Médem, 1992
A film két családot "összekötő" szenvedély és rivalizálás története. A két baszk településen élő két család három generáció óta mérkőzik egymással a tehenek üres pillantásaitól övezve. A cselekmény felöleli azt a hatvanévnyi történelmet, mely árokként húzódik az 1875-ös második karlista háború és az 1936 nyarán kitört spanyol polgárháború között.
Megszámlált napok (Días contados)
Rendezte: Imanol Uribe, 1994
Két szakadék szélén élő fiatal szerelmi története. A lány kis híján már átlépte azt a határt, amelyen túl visszavonhatatlanul a drogok rabjává lesz. A fiú egész életét olyan ügynek szentelte, amiben már nem hisz - magával ragadta a pusztítás.
2008. március 11. - március 27.
Ecuadori filmek
A budapesti Cervantes Intézet és az Ecuadori Nagykövetség közös rendezésében bemutatjuk az Ecuadori filmek ciklusunkat. A vetítések spanyolul lesznek, felirat és tolmácsolás nélkül!
A vetítések időpontjai a következők:
- 2008. március 11. 18.00 Ratas, ratones, rateros
- 2008. március 13. 18.00 1809-1810 mientras llega el día
- 2008. március 18. 18.00 Que tan lejos
- 2008. március 20. 18.00 La Tigra
- 2008. március 25. 18.00 Cara o cruz
- 2008. március 27. 18.00 Entre Marx y una mujer desnuda
"Ecuador nagy filmtörténeti múltra tekint vissza, számos rövid- és dokumentumfilm készült a XX. század folyamán, ennek ellenére, bár ezek színvonala és történelmi értéke ellenére is csak néhány alkotást ismer a világ." (Juan Salazar Sancisi, Ecuador nagykövete)
Ratas, ratones, rateros (Egerek, patkányok és egyéb csatornatöltelékek) 1999.
Salvadornak, a fiatal és naiv bűnözőnek az élete gyökerestül felfordul, amikor megérkezik unokatestvére, Ángel, egy volt elítélt, aki gyors pénzszerzési lehetőséget és búvóhelyet keres. Salvadornak nincs más választása, mint belefolyni rokonának sötét ügyeibe, hogy kitörjön az elviselhetetlen otthoni légkörből, ahonnan kétségbeesetten menekül.
A könnyelmű fiú végül még azt a keveset is romba dönti, aminek értelme volt az életében. Ez a film arról szól, hogyan veszíti el egy ember az erkölcseit, mialatt belső és valós körképet kapunk a bűnözésről egy latin-amerikai országban.
La vida de Salvador, un joven e ingenuo delincuente, se ve gravemente alterada debido a la llegada de su primo Ángel, un ex-presidiario que busca dinero rápido y un escondrijo donde ocultarse. Salvador no tiene más remedio que involucrarse en los oscuros negocios de su pariente en un desesperado intento por escapar de su insoportable entorno familiar.
Este hecho provocará consecuencias nefastas en la vida de Salvador y de su propia familia y amigos: el incauto muchacho acabará destruyendo las pocas cosas que tenían algún sentido en su vida. "Ratas, ratones, rateros" es una historia que trata sobre la pérdida de inocencia, a través de una íntima y atinada mirada a la delincuencia en un país latinoamericano.
1809-1810 mientras llega el día (1809-1810 Amíg eljön a nap) 2004.
A film a mai Ecuadori Köztársaság függetlenné válását övező történelmi eseményekre épül. Luzuriaga rendező Valdano változat dolgozza fel, hogy bemutassa az 1809 és 1819 közötti valós történéseket.
Judit és bebörtönzött férje, valamint a quitói könyvtáros közötti szerelem képzelt történetét a rendező szembeállítja Arrendondo ezredes katonai akcióival, aki a betolakodó seregek élén áll, amelyeket a limai alkirály küldött, hogy elfojtsák a quitói felkelést.
Esta película gira en torno a los hechos históricos que antecedieron a la Independencia de lo que hoy es la República de Ecuador. El Director Luzuriaga adapta la versión de Valdano para presentar eventos reales ocurridos entre 1809 hasta 1819.
La historia de amor vivida entre Judit, su marido encarcelado y el bibliotecario de Quito, añade el imaginario que el Director logra contrastar las acciones militares del Coronel Arrendondo, el jefe de las tropas invasoras enviadas por el Virrey de Lima para sofocar la insurrección en Quito.
Que tan lejos (Míly messze) 2007.
A spanyol Esperanza megérkezik Ecuadorba, hogy megismerje az országot. Teresa, aki ecuadori, és Tristezaként mutatkozik be neki, csatlakozik hozzá, miközben arra vár, hogy az úton találkozzon a fiúval, akit szeret.
A lányok belevágnak az egyedülálló utazásba, amely alatt sokat tanulnak a másiktól, az országtól, amelyet bejárnak. De legfőképpen megismerik saját magukat. A két nagyon ígéretes színésznő, a spanyol Tania Martinez és az ecuadori Cecilia Vallejo könnyed természetességgel játssza a főszerepet.
Esperanza, española, llega a Ecuador con la intención de conocer el país. Teresa, ecuatoriana, y que se le presenta como Tristeza, se le une mientras espera encontrarse en el camino con el chico al que ama.
Haciendo autostop, en mitad de una huelga nacional, solas o en compañía de otros, ambas mujeres emprenderán un singular viaje en el que aprenderán tanto de la otra persona como del país que las rodea. Y sobre todo, de sí mismas.
La Tigra (A nőstény tigris) 1990.
Ecuador mélyén, az ország mitikus szívében él a féktelen Francisca, akit mindenki csak a nőstény tigrisként ismer. Ő a legidősebb nővér három árva lány közül. Masablanca varázslatot említ, amely felmentheti bűneik alól a két nagyobb nővért: Sara nem vesztheti el ártatlanságát és mindig velük kell éljen, ellenkező esetben elvesztik a földjüket és a megélhetésüket.
Francisca és Juliana szigorúan őrzik testvérüket... Semmilyen fizikai örömben nem lehet része, táncolni sem engedik. Amennyire szigorúan fogják Sarát, mialatt húguk éjjel otthon van bezárva, Francisca és Juliana semmi jót nem tagad meg magától, mértéktelenül isznak, és Ternerotén és más szeretőiken osztoznak...
En el corazón mítico del profundo Ecuador vive la indomable Francisca (Lissette Cabrera), conocida por todos como La Tigra. Ella es la mayor de tres hermanas huérfanas. Masablanca, un curandero negro, predice su futuro y les habla de un hechizo, de la salvación para los pecados de las dos hermanas mayores: la hermana menor, Sara (Verónica García) debe mantenerse virgen y vivir siempre junto a ellas, de otra forma perderían su tierra y su sustento.
Francisca y Juliana (Rossana Iturralde) son vigilantes rigurosas de su pequeña hermana... no le permiten ningún placer sensual, ni siquiera bailar. Pero a pesar de todo lo estrictas que son con Sara, una vez que ella está encerrada durante la noche, Francisca y Juliana no se niegan nada a si mismas, bebiendo en exceso y compartiendo a Ternerote (Arístides Vargas) y otros amantes.
Cara o cruz (Fej vagy írás) 2003.
Két kétpetéjű ikerlány 25 évig nem találkozott. Virginia leszáll a repülőről és a mosolygó Manuelával találja szembe magát. Látszólag semmi hasonlóság sincs bennük.
Virginia nem fogja vissza magát a szex terén. Éjszaka elmegy otthonról, egymás után falja a szeretőket. Manuela zárkózottabb, lefekszik és otthon marad a férje mellett, de nem kívánja őt, csak várja hogy az éjszaka legyőzze és végleg lezárja szemeit.
Dos mellizas durante 25 años no se han visto la cara. Virginia (Valentina Pacheco) baja del avión y enfrenta la sonrisa de Manuela (Marilú Vaca). Ambas aparentemente no tiene nada en común.
Virginia no hace dieta sexual. Sale por la noche, come de la carne de sus diversos amantes. Manuela es más reservada, se queda en casa, acostada al lado de su marido, estérilmente, sin ganas de tocarse con él, esperando que la noche la derrote y le cierre los ojos.
Entre Marx y una mujer desnuda (Marx és egy meztelen nő között) 1996.
Átugorva az időt, a 60-as években találjuk magunkat, amikor Ecuadorban a tetőfokukra hágnak a választási harcok. Gálvez baloldali pártjának jelöltet kell állítania, de leváltják, mert kritikusan áll hozzá csoportjának vezetéséhez.
Miközben egyre keserűbben harcol, megpróbál ellenállni a kísértésnek, nehogy szerelembe essen Margamaríával, a párt másik tagjával, akit gyermekkora óta ismer. Mindegyik helyzet mintegy "köldökzsinórokkal" kapcsolódik egymáshoz, amelyeket a Szerző kreál, egy másik baloldali érzületű férfi, és szerelmes Rosanába, az éppen készülő regényének egyik szereplőjébe.
Rasgando el tiempo, las escenas nos introducen en los años 60, cuando en el Ecuador la lucha electoral, convocada por el gobierno militar para retornar a la democracia, está en plena efervescencia. El partido de izquierda de Gálvez (Arístides Vargas) debe elegir a su candidato, pero él es desplazado por su actitud crítica hacia la dirigencia política de su agrupación.
Y mientras su lucha se hace más amarga, debe resistir la frustración de no brindarle un amor completo a Margamaría (Lisette Cabrera), otro miembro del partido con quien sostiene una relación desde su niñez.
Elkészült a Cervantes Intézet audiovizuális könyvtárterme
Elkészült a budapesti Cervantes Intézet Ernesto Sábato könyvtár újabb terme. A Vörösmarty utcai épület könyvtára egy új, speciális olvasóteremmel bővült, amely nem egy hagyományos, csöndes könyvtárszoba, hanem audiovizuális olvasóterem.
Egy plazmatévén látható a nap 24 órájában sugárzott CervantesTv, melyen a világ Cervantes Intézeteinek hírei, újdonságai láthatók (az interneten eddig is elérhető volt a http://cervantestv.es címen).
A teremben a látogatók számítógépeket használhatnak böngészésre, vagy dvd lejátszóra kapcsolt gépen filmet nézhetnek. A pihenni, beszélgetni vágyókat spanyol nyelvű kiadványok, kényelmes kanapék és fotelek várják. Akinek szüksége van rá, a teremben elhelyezett fénymásológép segítségével archiválhatja az érdekesnek talált cikket.
A Cervantes Intézet nemcsak a Vörösmarty utcai, de a Paulay Ede utcai könyvtárát is bővítette, miután a kettő együtt kb. 45.000 kiadvánnyal és 260 m2 alapterülettel büszkélkedhet. Az érdeklődők nemcsak spanyol, de baszk, gallego és katalán nyelvű könyveket, cd-ket és dvd-ket is találhatnak.
(2008. február 12.)
2008. március 3., hétfő 18:00
Fodor-Lengyel Zoltán akadémiai felvétele és kiállításának megnyitója
Helyszín: Cervantes Intézet, 1064, Budapest, Vörösmarty utca 32., Nagyterem
A Budapesti Cervantes Intézet és a Cádízi Királyi Szépművészeti Akadémia közös szervezésében kerül megrendezésre a Cádízi Királyi Szépművészeti Akadémia Akadémiai medáljának átadása, melyet Fodor-Lengyel Zoltán képzőművész vesz át abból az alkalomból, hogy a Cádízi Királyi Szépművészeti Akadémia budapesti tagjává nevezik ki.
A ceremónia után előadást tart a Királyi Szépművészeti Akadémia elnöke, Dr. Javier de Navascués y de Palacio Úr "Cádiz, középkori város" címmel. Az előadást követően a művész, Fodor-Lengyel Zoltán képeiből nyílik kiállítás.
A ceremónia és az előadás során szimultán tolmácsolást biztosít a Cervantes Intézet.
Fodor-Lengyel Zoltán kiállítása megtekinthető a Cervantes Intézet épületében március 3-7-ig, 12.00-19.00-ig. A belépés díjtalan.
Fodor-Lengyel Zoltán 1963-ban született Budapesten. Képzőművészeti tanulmányait Ficher Ernő magántanítványaként kezdte, majd Párizsban a Sorbonne Egyetem grafikus szakán folytatta, miközben Magyarországon az ELTE magyar-történelem szakán is tanult.
Húsz évesen nyitotta első kiállítását a francia fővárosban, ahol exkluzív szerződést kötött a Galeria Art 3000-rel, majd 1986-ban a galéria művészeti vezetője és társtulajdonosa lett.
A nyolcvanas évek elejétől napjainkig több mint 170 kiállítást rendezett Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Jelenleg Madridban él és alkot, s vezeti az általa létrehozott kortárs spanyol-magyar alapítványt, a Fundación Apoyo el Arte-t.
Számos művét láthatjuk nemzetközi gyűjteményekben, intézmények és kortárs múzeumok falain. Pályafutása során megjelent 9 könyve, közel száz kiadványa, valamint munkáinak reprodukcióit láthatjuk grafikai alkotásokban, kerámiai alkotásokon és egyéb más kiadványokban és címlapokon is.
Életéről és munkásságáról számos televíziós dokumentumfilm készült különböző országok TV-csatornáin, valamint közel 300 riportot és egyéb médiaszereplést tudhat magáénak.
Spanyolországból jelenleg rövid látogatáson tartózkodik Magyarországon, ahol a Cádizi Királyi Szépművészeti Akadémia akadémikusi beiktatása mellett a Cervantes Intézetben átveszi a Királyi Akadémia Arany Érdemrendjét, valamint bemutatja és promótálja legújabb műveit.
2008. február 21. - március 6.
A spanyol dokumentumfilm
A Cervantes Intézet filmciklust rendez "A spanyol dokumentumfilm" címmel. A vetítések spanyolul lesznek, felirat és tolmácsolás nélkül!
A vetítések időpontjai a következők:
- 2008. február 26. 18.00 El balcón abierto
- 2008. február 28. 18.00 En construcción
- 2008. március 4. 18.00 El sol del membrillo
- 2008. március 6. 18.00 Sombras y luces. Cien años de cine español
A nyitott erkély (El balcón abierto) 1984.
A film tisztelgés Federico García Lorca élete és munkássága előtt. Az alkotásban a nagy költő személyesen is többször megszólal. Az első gagyogó hangok és az erőszakos halál; a néhai szeretett nő, aki mindannyiszor megjelenik a költő verseiben; az anya, mint dramaturgiájának élő szintézise, és egy balkon, ami egyszerre nyílik a rejtett és titokzatos Granadára és a pezsgő életű New Yorkra - ezt kínálja nekünk a film.
Dalok háború utánra (Canciones para después de una guerra) 1971.
A film fejezetei a Franco-éra spanyol polgárháborútól az ötvenes évekig tartó szakaszát mutatják be: indulatoktól áthatott fotók Franco győzelméről, a División Azul (a második világháború spanyol önkénteseinek osztaga), a II. világháború, a segély, a nemzeti ünnep, a feketepiac, a lottó, az amerikaiak... Megannyi jellemző képei a film által felölelt történelmi időszaknak.
Átépítés alatt (En construcción) 2001.
Barcelona egy meghatározó kerületében, melyet átépítésre ítéltek, megkezdődik egy lakóépülettömb építése. Ez a tény az, amely bepillantást enged az építkezés intim részleteibe.
Itt élnek, ismerkednek és forgatnak a film készítői. Lassanként megismerjük az építkezés anekdotáit, a szomszédokat, a munkálatok alatt szétzilált hétköznapokat...
A birsalmafa árnyéka (El sol del membrillo) 1992.
A dokumentumfilm-műfaj realizmusával ötvöződik a képzőművész Antonio López realista stílusa, aki egy fát készül lefesteni. Maga ültette kertjébe az épp akkor gyümölcseit hozó birsalmafát, képének "modelljét".
A festő élete során számos alkalommal dolgozta már fel ezt a témát, ám mindeddig sosem festette le a falevelek közt beszűrődő napsugarakat. Most első alkalommal dönt úgy, hogy megkísérli ezt a nehéz feladatot.
Árnyak és fények. A spanyol film száz éve (Sombras y luces. Cien años de cine español) 2008.
A spanyol filmművészet története az úttörőktől a filmkészítésig, egy 120 filmet felvonultató mű keretében. A filmeket alkotóik bocsátották rendelkezésre az antológia összeállításához.
A gyűjtemény darabjaiban olyan ragyogó színművészek munkáját csodálhatjuk, mint Imperio Argentina, Aurora Bautista, Amparo Rivelles, Concha Velasco vagy José Luis López Vázquez. Moziimádóknak igazi csemege!
2008. február 4. hétfő 12:00
A www.filmotech.com bemutatója a Cervantes Intézetben
Az EGEDA Digital és a Cervantes Intézet meghívja Önt a www.filmotech.com honlap bemutatójára.
A www.filmotech.com az audiovizuális tartalmak honlapja, ahol közel DVD minőségben lehet filmeket legálisan, biztonságosan és megbízhatóan letölteni egy ésszerű díj ellenében.
A honlapon minden egyes műről technikai adatok, összefoglaló és egy trailer található a többi felhasználó az adott filmről szóló értékelésével egyetemben. Regisztrált felhasználóként bárki megírhatja véleményét a honlapon elérhető audiovizuális művekról.
A kiválasztott film jogdíját a felhasználó biztonságos fizetéssel vásárolhatja meg. Választhat, hogy csak "kikölcsönzi" a filmet vagy megvásárolja azt.
A filmotech.com kínálatában egész estés filmek, rövidjátékfilmek, sorozatok, animációs filmek és dokumentumfilmek is találhatók. A honlap a DRM (Digital Rights Management) védelmi rendszerével és vízjel alkalmazásával (Watermark) kerüli el, hogy egy filmet jogtalanul használjanak.
A filmotech.com lehetőség a felhasználóknak, hogy jogtisztán, biztonságasan és jó minőségben nézhessenek filmeket bárhonnan, ha rendelkeznek szélessávú internetkapcsolattal; és lehetőség a filmszakmabeliek számára műveik megőrzésére és lehetséges további terjesztésre.
A honlapot az EGEDA (Entidad de Gestión de Derechos de los Productores Audiovisuales) üzemelteti. Az EGEDA egy szervezet, amely információkkal látja el a producereket és az audiovizuális ipart. A Kulturális Minisztérium által engedélyezetten non-profit tevékenységként megjeleníti és védi a spanyolországi producerek érdekeit. (www.egeda.es)
2008. január 31. csütörtök 18:00
A www.lho.es bemutatója a Cervantes Intézetben
2008. január 31-én a Cervantes Intézet bemutatja a www.lho.es spanyol/katalán nyelvű magyar irodalmi honlapot.
A www.lho.es egy internetes irodalmi magazin, mely céljának tekinti a magyar irodalom és kultúra spanyolországi terjesztését spanyolul és katalánul. Áttekintést ad a magyar nyelvről és a magyar irodalomtörténetről kezdetektől napjainkig.
Az irodalmi portál célja, hogy fenntartsa, erősítse, valamint szélesítse a spanyol kiadók érdeklődését, és egyben színvonalas ismertetőt nyújtson a spanyol és katalán nyelvű olvasóknak.
Az oldal kétnyelvű változatának elkészítését az indokolta, hogy a katalán fordítások arányaiban sokkal nagyobb visszhangot kapnak a katalán nyelvű sajtóban és médiában, mint a spanyol nyelvű kiadványok.
A honlapon található egy Eseménynaptár, mely a Spanyolországba érkező magyar produkciókra, kiállításokra hívja fel az érdeklődők figyelmét. A Hírek rovatban a kortárs magyar irodalom eseményeiről számolnak be.
A honlapon helyet kapott a Katalógus is, mely a Spanyolország négy hivatalos nyelvén (spanyol, katalán, gallego és baszk) megjelent magyar könyveket tartalmazza további adatokat szolgáltatva a szerzőről, amely nagyban megkönnyíti a spanyol olvasó eligazodását.
Tomas blogja néven egy katalán író és szociológus, Tomas Escuder Palau naplójellegű, személyes hangvételű írásait találhatjuk, aki rendszeresen látogat Magyarországra.
A Vice versa rovatban magyar szerzők írásai kerülnek spanyol és latin-amerikai irodalomról, kultúráról és tájakról, illetve spanyol és katalán szerzők írásai magyar témákról.
További izgalmas rovat a Hónap olvasmánya, a Hónap embere, a Kék Duna és az Irodalmi helyszínek, illetve az összefoglaló magyar irodalomtörténet és az általános ismertető a magyar nyelvről; tehát mindaz, amely segítségével a www.lho.es jobban megismertetheti a magyar nyelvet és kultúrát az érdeklődőkkel.
A honlap segítséget nyújt a kiadóknak is egy fordítói adatbázis segítségével, mellyel kiküszöbölhető, hogy közvetítő nyelv segítségével fordítsanak magyar nyelvű műveket spanyolra, katalánra és gallegóra.
A www.lho.es története
A Márai-könyvek európai népszerűségének és az első magyar irodalmi Nobel-díjnak hála a spanyol kiadók az ezredforduló óta egyre növekvő érdeklődést mutatnak a magyar irodalom iránt. Úgy tűnt, a lassan szélesedő piacnak csak a fordítók kapacitása szab határt, ezért indította el Xantus Judit 2003-ban a magyar-spanyol fordítói műhelyt.
Tavaly immár ötödik alkalommal szervezte meg a balatonfüredi Fordítóház a fordítói találkozót, most már Kovacsics Ádám vezetésével, amelynek elsődleges célja olyan szakmai közösség kialakítása, mely elősegíti a magyar irodalom jelenlétét spanyol nyelvterületen. Két éve testvér-szeminárium is indult katalán fordítókból.
A Magyar Könyv Alapítvánnyal kialakult jó munkakapcsolatnak köszönhetően indult el 2007. október 1-én az www.lho.es spanyol és katalán nyelvű internetes irodalmi folyóirat. fontos szerepet tölt be a magyar irodalom és könyv spanyol nyelvű népszerűsítésében, hiszen olvasóközönséget teremt és támogatja a könyvszakma minden rétegének munkáját, elősegítve ezzel a kortárs magyar irodalom jelenlétét spanyol nyelvterületen.
A MASZRE 2006-ban meghirdetett pályázatán nyert támogatásból készült el a www.lho.es havi internetes folyóirat, és az első hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a spanyol kiadók nagy érdeklődéssel fogadták a lap indulását.
A szerkesztőség tagjai
Főszerkesztő: Cserháti Éva
Felelős szerkesztő: Orbán Eszter
Szerkesztő (katalán verzió): Bakucz Dóra
(...) milyen egy spanyol, közelebbről egy spanyol férfi, mi jut eszembe Spanyolországról, nem a "matadorok, alávaló, ám sohasem tökéletesen kivitelezett bűntények, harsány, eléggé neveletlen emberek, háromszögletű kalappal a fejükön, kövekkel, csőrös korsóval, gitárral a kezükben", nem, hanem az apám jut eszembe, az apám Spanyolországba tett hivatalos útjai, a futballmeccsek, az FC Barcelona és az úgynevezett Királyi Gárda, a magyar Aranycsapat Spanyolországba emigrált tagjairól hallott anekdoták (...)
(Németh Gábor Javier Maríast idézve)
...¿cómo es un español, más concretamente un hombre español?, ¿con qué asocio España?, no "con matadores de toros, con crímenes de brocha gorda y nunca perfeccionados, con gente vociferante y poco urbana, con tricornios, levantadores de piedras, botijos, guitarra", no, sino que pienso en mi padre, en sus viajes oficiales a España, los partidos de fútbol, el FC Barcelona y el llamado Equipo Real, las anécdotas sobre los miembros del Equipo de Oro húngaro emigrados a España...
(Gábor Németh citando a Javier Marías)
...com és un espanyol, més concretament, un home espanyol? amb que associo Espanya? No "amb matadores de braus, amb crims de pintor de secá i mai perfeccionats, amb gent cridanera i poc urbana, amb tricornis, amb aixecadors de pedres, i amb cántirs i guitarres". No, més aviat penso en el meu pare, en els seus viatges oficials a Espanya, en els partits de futbol, el FC Barcelona i el que es diu Equipo Real, anécdotes sobre els membres del 'Equip d'Or hongarés emigrats a Espanya...
(Gábor Németh tot citant Javier Marías)
2008. január 29. - február 14.
Kicsoda Carmelo Gómez? - filmciklus a Cervantes Intézetben
A Cervantes Intézet Kicsoda Carmelo Gómez? címmel filmciklust rendez. A filmeket kizárólag spanyol nyelven vetítjük, feliratozás, magyar szinkron nélkül!
A ciklus megnyitója 2008. január 29-én lesz a Cervantes Intézetben (1064, Budapest, Vörösmarty utca 32.).
- 2008. január 29. 18.00 - Vacas (rendezte: Julio Médem)
- 2008. február 1. 18.00 - La ardilla roja (rendezte: Julio Médem)
- 2008. február 5. 18.00 - Días contados (rendezte: Imanol Uribe)
- 2008. február 7. 18.00 - El perro del hortelano (rendezte: Pilar Miró)
- 2008. február 12. 18.00 - Tierra (rendezte: Julio Médem)
- 2008. február 14. 18.00 - Secretos del corazón (rendezte: Montxo Armendáriz)
Carmelo Gómez az utolsó évtized egyik legjobb érdemes spanyol művésze. Sikerének titka meggyőző alakításaiban rejlik, amit magabiztos kiállásának és kitűnő technikai képzettségének köszönhet.
A színművészet mellett kardvívó leckéket, flamenco tánc- és énekórákat vett, lovagolt illetve bikaviador-stílusgyakorlatokat is végzett. Hosszas és válogatott filmográfiával rendelkezik.
Elmondása szerint csak olyan rendezőkkel dolgozott, akiknek van mondanivalójuk és életbevágóan fontos kérdéseket vetnek fel. Hollywood nem csábítja, és "divatos színész" sem kíván lenni; szeretne dokumentumfilmeket rendezni, mindemellett Gérard Depardieu nagy csodálója.
1962-ben született Sahagúnban (León, Spanyolország), ahol tanulmányait kezdte. Tizennyolc éves koráig földművelési munkákban segédkezett a szüleinek, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. De úgy döntött, független szeretne lenni, és először Salamancába ment, ahol mindenféle munkákat vállalt el és különféle színházi csoportokkal működött együtt.
Három évvel később Madridba távozott, hogy beiratkozzon a Színművészetire, ahol megismerkedett Miguel Narrosszal, akinek segítségével bejutott a Nemzeti Színházba. Később dolgozott a Klasszikus Nemzeti Színház társulatánál is.
Figyelemreméltó kőszínházi pályával bír, amelyből többek között kiemelik két szereplését a Garufa Társulatnál Leopoldo Alas "Clarín" La Regenta és Lope de Vega El caballero de Olmedo (Miguel Narros rendezése) darabokban.
1992 a moziban való megjelenésének éve. Julio Médem felajánlja neki első filmjének, a Vacas-nak címszerepét, mely Carmelo Gómez ragyogó pályafutásának kezdetét jelenti. Ettől a pillanattól kezdve Gómez feltűnik Médem szinte mindegyik filmjében, és szinte mindig Emma Suárez színésznő társaságában, mint a La ardilla roja és a Tierra esetében.
1994-ben pályája újult erővel ível fel az Imanol Uribe Días Contados-ban játszott szerepével, amely a Goya-díj történetében legtöbb jelölést kapott film.
Szintén kiemelkedőek az elhunyt filmrendezővel, Pilar Miróval és Emma Suárezzel közösen készült művei: El perro del hortelano (1995) és a Tu nombre envenena mis sueños (1996). 1997-ben a Secretos del corazón (Montxo Armendáriz) főszerepét vállalja el, mely filmet abban az évben Spanyolország a hollywoodi Oscar-díj átadására jelölt.
Filmajánló:
Tehenek (Vacas)
Rendezte: Julio Médem (1992), 96 perc
A film két családot "összekötő" szenvedély és rivalizálás története. A két baszk településen élő két család három generáció óta mérkőzik egymással a tehenek üres pillantásaitól övezve. A cselekmény felöleli azt a hatvan évnyi történelmet, mely árokként húzódik az 1875-ös második karlista háború és az 1936 nyarán kitört spanyol polgárháború között.
Narra las relaciones de rivalidad y pasión entre las familias de dos caseríos vascos a lo largo de tres generaciones ante la mirada vacía de las vacas. El desarrollo de la acción abarca los sesenta años que separan una trinchera de la Segunda Guerra Carlista, en 1875, del comienzo de la Guerra Civil española en el verano de 1936.
Vörös mókus (La ardilla roja)
Rendezte: Julio Médem (1993), 114 perc
Jota a móló korlátjának támaszkodva épp öngyilkosságot készül elkövetni. Ekkor hirtelen egy motor ütközik a korlát másik végének, és Jota látja, amint a motoros a homokba zuhan. Segítségére sietve veszi csak észre, hogy egy lány az ismeretlen motoros, aki a baleset következtében elvesztette emlékezetét.
Jota está contra la barandilla del malecón a punto de suicidarse. Repentinamente, una moto choca contra el otro extremo de la barandilla y ve caer a un motorista sobre la arena. Al acudir en su auxilio se encuentra con que es una chica que, en el accidente, ha perdido la memoria.
Megszámlált napok (Días contados)
Rendezte: Imanol Uribe (1994), 93 perc
Két szakadék szélén élő fiatal szerelmi története. A lány kis híján már átlépte azt a határt, amelyen túl visszavonhatatlanul a drogok rabjává lesz. A fiú egész életét olyan ügynek szentelte, amiben már nem hisz - magával ragadta a pusztítás.
Una historia de amor entre dos personajes que viven al límite. Ella casi ha cruzado esa frontera irreversible de la droga; él ha dedicado su vida a una causa en la que ya no cree y está atrapado en una dinámica de destrucción.
A kertész kutyája (El perro del hortelano)
Rendezte: Pilar Miró (1995), 109 perc
A film Lope de Vega azonos című színdarabja alapján készült verses feldolgozás. Belflor grófnője fiatal és vonzó. Titkára, Teodoro kalandba keveredik Marcelával, a grófnő szolgálatában álló hölggyel. A féltékeny úrnő azzal bünteti a két szerelmest, hogy elválasztja őket egymástól, maga részéről pedig idejét annak szenteli, hogy hol felkorbácsolja, hol lehűti Teodoro iránta érzett vágyát.
Basada en la obra homónima de Lope de Vega e interpretada en verso. La condesa de Belflor es joven y atractiva. Su secretario, Teodoro, está comprometido con Marcela, dama al servicio de la condesa. Ésta, celosa del amor de ambos, castiga a los dos amantes con la separación y se dedica a encender y frustrar cíclicamente el deseo de Teodoro.
Föld (Tierra)
Rendezte: Julio Médem (1996), 125 perc
Valahol a világmindenségben ászkairtásra érkezik Ángel egy szőlőültetvényre. Az egyszerű emberekkel kapcsolatba kerülve végre lehetőséget talál problémájának megoldására. Amint két nő közül kell választania, addigi kettős személyisége megszűnik.
En alguna parte del cosmos Ángel llega a una comarca de viñedos para erradicar una plaga de cochinilla. En contacto con la gente sencilla encuentra la oportunidad para resolver su problema de desdoblamiento de personalidad eligiendo a una entre dos mujeres.
A szív titkai (Secretos del corazón)
Rendezte: Montxo Armendáriz (1997), 105 perc
A Szent Hét szünidejét a kilencéves Javi, és testvére szülőfalujukban töltik. A ház egyik szobája mindig zárva van, titka mágnesként vonzza a fiúkat. A most már kulcsra zárt szobában találtak rá valamikor édesapjuk holttestére. Javi testvére, Juan elárulja öccsének, hogy a titkos szobában hallhatják az elhunyt apa hangját, mert a halottak kiáltozással igyekeznek megszabadulni titkaiktól.
Durante unas vacaciones de Semana Santa, Javi, un niño de nueve años, y su hermano van a su pueblo. Allí se sienten atraídos por el secreto que oculta una habitación de la casa, que siempre está cerrada, en la que encontraron muerto a su padre. Juan, el hermano de Javi, le dice que en esa habitación se puede escuchar la voz del difunto, porque los muertos gritan para liberarse de sus secretos.
2007. december 11., kedd 17:00
Könyvbemutató
Alonso de Ercilla: La Araucana (Araukánok könyve) c. kötet második része magyar kiadásának bemutatója. A rendezvényen a költő műfordító Simor András tart előadást.
Konszekutív fordítás spanyol nyelvre. A könyv kedvezménnyel megvásárolható.
Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1056 Budapest, Molnár u. 11.
Presentación de libro
Presentación de la versión húngara de la segunda parte de La Araucana de Alonso de Ercilla a cargo del poeta y traductor András Simor.
Traducción consecutiva al español. Venta promocional de ejemplares.
Lugar: Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1056 Budapest, Molnár u. 11.
"A két hajóhad egymást közelítve
szigorú rendben és szigorú sorban,
két erdőre emlékeztettek szintre,
hisz valósággal egybenőttek ottan.
Éles fegyverek villogtak a vízre,
tükörképüket nézték a habokban,
szemek kápráztak, minő csuda látvány,
ámulva visszfényeknek messzi táncán."
(Huszonnegyedik ének, 111. oldal)
Alonso de Ercilla (1533-1594) már fiatal korában a spanyol udvarban mozog, hiszen édesanyja, Leonor de Zúniga Isabel királynő, V. Károly feleségének udvarhölgye. Fülöp herceg (a későbbi II. Fülöp) apródjaként jár Itáliában, Flandriában és Angliában.
Londonban dönt úgy, hogy visszatér Spanyolországba, majd onnan tovább utazik Amerikába. Ercilla 1556-ban ér Peruba, ahol tizenhét hónapot tölt. Tanúja volt több csatának, többek között látta Caupolicán halálát, aki később az Arakuánok könyve főszereplőjévé vált.
Ercillát egy korábbi viszályból fakadó harcban megsebesülve bebörtönzi García Hurtado de Mendoza, Chile kinevezett kormányzója, aki halálra ítélte az írót. Többen közben jártak, de a kormányzó szívét senki, csak egy spanyol és egy indián hölgy tudta meglágyítani, akik hosszan esdekeltek Ercilla életéért.
Az írót három hónap múlva kiutasítják és Peruba távozik. Spanyolországba 1562-ben tér vissza, ahol az udvar nemesévé nevezik ki. 1570-ben feleségül vette María de Bazánt. Az Araukánok könyvévének első része 1569-ben látott napvilágot, melyet II. Fülöpnek ajánlott. A másik két rész 1578-ban és 1589-ben jelent meg.
Alonso de Ercilla egyszerre a spanyol irodalom meghatározó egyénisége és a latin-amerikai irodalom első nagy alakja, aki Chile létrejöttét egy 37 énekből álló epikus költeménnyel, az Araukánok könyvével tette halhatatlanná. A mű első részét, a spanyol hódítók és a chilei Arauco indiánjai első háborújának költői krónikája 2006-ban jelent meg.
Az Araukánok könyve második része egyrészt tovább folytatja a chilei spanyol-araukán háború történetét, másrészt kortársi hűséggel beszámol a francia-spanyol viszály híres eseményéről, San Quintín városának ostromáról és a törökök ellen vívott 1571-es lepantói csatáról is.
Látjuk a 16. században ismert világot, Ázsiát, Afrikát, Európát, Amerikát. A szerző bravúros szerkesztéssel teremt egységet különböző események és kontinensek között, valósággal feltalálja a költészetben a mozit, évszázadokkal a film létrejötte előtt.
A második részt, akárcsak az elsőt, Simor András fordította.
Simor András költő és műfordító az ELTE magyar-spanyol szak elvégézése után 1962 óta nyugdíjazásáig tanít spanyol nyelvet. Petőfi és József Attila kötetet készített spanyol költőkkel együttműködve. Számos latin-amerikai irodalmi és politikai témájú gyűjtemény jelent meg szerkesztésében és fordításában.
A Z-füzetek és a Táncsics-sorozat szerkesztője. Kollégáival együtt négy spanyol nyelvkönyvet, önállóan két spanyol nyelvi kiegészítő tankönyvet írt. 1991-ben Nagy Lajos-díjat, 1994-ben Táncsics-gyűrűt, 1998-ban MSZOSZ-díjat kapott.
1994-ben a latin-amerikai költészet magyarországi megismertetéséért végzett munkájáért a Kubai Írószövetség érdemrenddel tüntette ki. 2006-ban a Szalai Pál-díjat, 2007-ben a Gábor Andor-díjat nyerte el. 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át. 2000 óta az Ezredvég főszerkesztője.
